A keserűfűfélék családjába tartozó sóska, a rebarbara közeli rokona, már az ókorban és a középkorban is imert volt gyógynövényként. Nagy Károly rendelete szerint a kolostorokban kötelező volt a sóska termesztése. A középkori orvosok még a pestist és a kolerát is megpróbálták sóskával gyógyítani.
Ma a természetgyógyászat elsősorban étvágygerjesztőként, emésztésjavítóként és vizelettartási problémák esetén alkalmazza a növényt. A májra is jótékony hatást gyakorol. Magas vastartalma révén a növény ezenkívül elősegíti a vérképzést és a vér kitisztulását.
A sóska forrázatot külsőleg és belsőleg is lehet alkalmazni, enyhíti a bőrbetegtségeket, illetve a rovarcsípés utáni viszketést.
A sóskagyökeret élelmiszermérgezés, fertőzéses hasmenés, túlzott bélfementáció (gázosodás, puffadás) és vérszegénység esetén szokták felhaszanálni. A nép gyógyászatban porított gyökerét szórják a felszíni sérülésekre és fekélyekre. Az ízletes növényt a konyhában is előszeretettel használják.
TAVASZI SÓSKAKÚRA
A vadon előforduló növény a tavasz előfutárai közé tartozik: finom, savanykás levelei már márciusban vagy áprilisban kibújnak a földből. A természetgyógyászok a tavaszi méregtelenítő kúrákban szokták alkalmazni fiatal hajtásait. A sóska sok C-vitamint tartalmaz, amely erősíti az immunrendszert. Enyhén vizelethajtó és méregtelenítő hatású.
Gyógyító hatás: A sóska vértisztító hatású, és elősegíti a vérképzést. Mivel enyhén vizelethajtó, ideális összetevője minden tavaszi kúrának és méregtelenítő diétának.
Serkenti az étvágyat, hatásos vashiány és vérszegénység esetén. A sóskaleveléből készült forrázat fertőtleníti a szájüreget, a keléseket és a nehezen gyógyuló sebeket.
HATÓANYAGOK
100 g sóskában kb. 8,5 mg szerves vasvegyület található, 3,5%-nyi sóskasavat és flavon-glikozidot tartalmaz. Ezenkívül 47 mg C-vitamint tartalmaz, ami hozzávetőleg a napi szükséglet fele. Ízletes levelében keserűanyagok is találhatók, amelyek serkentik a máj, a gyomor és az egész emésztőrendszer működését, továbbá méregtelenítő hatásúak.
FIGYELEM!
A sóskát fogyasszuk frissen, de ne túl nagy mennyiségben. Levelében oxálsav található, amely kalciummal oldhatatlan vegyületet képez. A sóskát tilos fogyasztani reumára és vesekőre való hajlam esetén.
ÉRDEMES TUDNI
A sóskalével eltávolíthatjuk a rozsda-, penész- és tintafoltokat, tisztíthatunk vele ezüstből készült edényeket és evőeszközöket.
KONYHAI TIPPEK
-A sóska a tavasz első zöldségféléi közé tartozik. Már márciustól szedhetjük.
-Levele frissítő, savanykás, enyhén csípős ízű. Salátákhoz és főzéshez csak friss hajtásokat használjunk. az idősebb levelek egyre savasabbak, utóízük keserű.
-A sóskaleveleket salátákhoz, levesekhez és könnyű halételekhez adhatjuk, túrókrémben és zöldséges mártásokban használhatjuk fel.
-A sóska fontos hozzávalója a híres frankfurti zöldmártásnak.
-Fontos, hogy a sóskát ne főzzük túl hosszú ideig, mert elveszíti az aromáját.
-Európa számos országában, pl. Franciaországban és Angliában népszerű a francia sóska (Rumex scutatus) - íze enyhébb és kissé citromos.
-A szárított sóska elveszíti az aromáját, ezért jobb, ha lefagyasztjuk, ha télen is élvezni szeretnénk a belőle készült finom levest. A feldarabolt sóskát röviden előfőzzük, összeturmixoljuk, és kis adagokban lefagyasztjuk.
-A sóskával jól lehet gyapjót feszteni. A felhasznált páctól függően színezés után az élénksárga és a zöld közötti árnyalatot kapunk.
Vashiány esetén
100 g sóska kb. 8,5 vasat tartalmaz. A napi szükséglet 10-15 mg vas fedezi. Ha ebből az ásványi anyagból a szervezet nem jut elegendő mennyiséghez, vérszegénység léphet fel. A sóska tehát kifejezetten ajánlott azoknak a nőknek, akik az erős menstruációs vérveszteség következtében vashiánytól szenvednek.
Sóskamártás >>>
Kép forrása: egeszsegtukor.hu
fogyokura.network.hu