A kámfort régóta nagy becsben tartják, a kínaiak gyógyhatású és ízesítő szerként használták. Manapság elsősorban hűsítő és fájdalomcsillapító hatása miatt van jelentősége.
Jellemzők: A hatalmasra növő, örökzöld kámforfa a babérfélék családjába tartozik. Kissé emlékeztet a hársfára, de magassága elérheti a 30 m-t, törzse pedig 5 m vastag lehet. A kámforfa hosszú életű. Bőrszerű levelének jellegzetes, intenzív illata van.
Előfordulás - A kámforfa Kelet-Ázsia partvidékeiről származik. Emellett azonban termesztik is Kelet- és Észak-Afrikában, Srí Lankán, Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén.
Gyógyászati alapanyag - A gyógyhatású kámfort az 50 évesnél idősebb kámforfák gyökeréből és kérgéből nyerik.
HATÓANYAGOK - A növény legfontosabb hatóanyaga az illóolaj, amely nagy mennyiségben tartalmaz hűsítő, görcsoldó és fájdalomcsillapító kámfort. A kámfor nagy része az illóolajból már szobahőmérsékleten kikristályosodik. Az illóolajban monoterpének, cineol és borneol is található.
Felhasználási javaslat - Mérgező hatása miatt a kámfort tartalmazó készítmények csak külsőleg alkalmazhatók, reumás panaszok és izomfájdalmak ellen. A kámfor hűsíti a bőrt, csillapítja a fájdalmat és a viszketést. Kisebesedett láb és vízhólyagok esetén is segítséget nyújt. Fertőtlenítő hatása miatt a kámfort a megfázás kezelésére is alkalmazzák. Régebben légzésserkentő szerként használták szív- és keringési betegségek esetén. Néha találkozhatunk vele szívműködést javító kenőcsökben és cseppekben is.
FELHASZNÁLÁS
Kapcsolódó cikkek: