Népies neve: murokrépa, karotta

   A sárgarépa történetéről igen sok tény ismert. Ezek szerint a növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt. Ezek a répák többféle színűek voltak (fehér, bíbor, vörös, zöld és fekete), de a mai narancssárga színűt még valószínűleg nem ismerték. Az egyiptomiak is szerették a sárgarépát, a fennmaradt templomaik rajzain hatalmas példányok fedezhetők fel. Magját a fáraók sírjában is megtaláltak. Nabukodonozor, babiloni király nagyapja, Merodak Baladan király kertjében is fellelhető volt a répa a Kr.e. VIII. században, azonban elképzelhető, hogy nemcsak répa, hanem petrezselyemgyökér is volt ott, mivel a kettő szétválasztása nem volt egészen világos ebben a korszakban. A ma ismert narancssárga színű sárgarépa a 18. században Hollandiában jelent meg először. Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban újra „divatba" jött a sárgarépa régi, sárga és vörös fajtáinak fogyasztása.

   A sárgarépa gyökere kétnyáréltű, másodévi hajtása 30-60 cm magas, bokros dudva barázdás, merevszőrű; levele kétszeresen vagy háromszorosan szárnyalt, levélkéi újra szárnyaltan hasogatottak, végük hosszúkásan lándzsás. Ernyője két, illetve háromszor szárnyaltan hasogatott gallérból emelkedik.

Gyökér: levesek, főzelékek: Nyersen vitamin- és rosttartalmát élvezhetjük. De a hőkezelt (sütött, főzött) sárgarépából sokkal több karotint és antioxidáns anyagot tud szervezetünk felhasználni. A karotin felszívódásának érdekében a sárgarépát zsiradékkal együtt érdemes fogyasztani, ugyanis az A-vitamin zsírban oldódik.

Olajos kivonata: Alkalmazása: belsőleg: naponta 2 ml (1 mokkáskanálnyi)

Sárgarépa és olaja

Az emésztésben a sárgarépa-lé hatékonyan vesz részt, tisztítja a beleket, és serkenti a mellékvesék munkáját, ezáltal serkenti a hasnyálmirigy működését is.

A hasmenés elleni hatásában egyrészt rosttartalma játssza a főszerepet, mely segít a normális

székletformálásban, másrészt pedig meg kell említeni a benne lévő rövid láncú szénhidrátokat, amelyek abban segítenek, hogy a hasmenést okozó baktériumok ne tudjanak megtapadni a bélrendszer falán, ezáltal csökkentik a tüneteket.

Székrekedésben szintén a répa rostanyagaié a főszerep. A napi széklet mennyiség akár 50%-kal is növelhető rendszeres répaevéssel. Ez a hatás rendkívüli jelentőséggel bír az egyébként rostszegény táplálkozásunk által okozott emésztési bajok és következményeik kezelésében.

Tisztítja a májat. A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni a nehézfémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.

Csökkenti a vér koleszterinszintjét. Vizsgálatok szerint reggelente 200 gramm nyers répa elfogyasztása 3 hét alatt 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét, emellett fokozódik az epe- és a székletürítés is.

Korábban feltételezték, hogy a karotinoidok képesek fokozni az immunrendszer aktivitását, és ezáltal a betegségekkel szembeni védelmet. Mivel a sárgarépa igen gazdag ebben a vegyületcsaládban, így alkalmas arra, hogy erősítse a szervezet immunrendszerét.

Kutatások szerint az izomfájdalmakban szenvedők 2 hónapig tartó, répát is tartalmazó nyers kosztos periódus után, jelentős javulást mutattak mind a fájdalom, mind pedig a végtagok hajlíthatósága és mozgathatósága tekintetében.

Bármelyik fajtája az önpusztító betegségeknek sikeresen gyógyítható sárgarépa lével, mert savtalanítja a vért. Az arthritis támadhat a csuklókban, izmokban, vesében stb. A sárgarépa összetétele ideális, e betegségeknek a leküzdésére.

A sárgarépa kivonata daganatos sejteken képes fokozni egyes rákellenes gyógyszerek hatását azáltal, hogy fokozza e szereknek az örökítő anyagban (DNS) véghezvitt hatásait, így a rákos sejtek nem tudnak megfelelően osztódni. Felmérésekből pedig az is kiderült, hogy a répa fogyasztásának valószínűleg rákmegelőző hatása van. Nőkben kimutatták, hogy azok, akik hetente kettőnél többször esznek répát, kisebb eséllyel kapnak mellrákot, mint akik csak ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják ezt a zöldségfélét.

A tüdőrákkal kapcsolatban pedig igazolták, hogy a répát fogyasztó dohányosoknak háromszor kisebb az esélyük a betegségre, mint a répát nem evő társaiknak. Ugyanakkor a nem dohányzóknál a répafogyasztásnak nincs ilyen előnye.

A sárgarépa illetve olajának alkalmazása akadályozhatja korunk népbetegségének számító vastag- és végbéldaganat kialakulását. Sárgarépa képes megtisztítani a beleket a lerakódásoktól, ezáltal csökken a belek toxikus tartalma. A vastagbél hajlataiban akár fél kilogrammnyi bélsár is letapadhat, amit a sárgarépa rendszeres fogyasztásával feloldhatunk és „kimoshatunk" a belekből.

A sárgarépában nagy mennyiségben jelen lévő béta-karotin, az A-vitamin provitaminja, amiből a szervezet a májon keresztül A-vitamint hoz létre, ami nélkülözhetetlen a szem megfelelő fényérzékeléséhez. A sárgarépa rendszeres fogyasztása javíthatja az A-vitamin hiányából származó látási zavarokat, mint pl. a szürkületi vakságot.

Minél több répát eszünk, annál magasabb lesz a karotinoidok mennyisége a vérben, és annál inkább csökken a vércukor mennyisége. Ráadásul a jóllakottsági érzésünk is növekedni fog. Ehhez kb. 200 g nyers vagy főtt sárgarépára vagy 2x1 mokkáskanálnyi olajos kivonatra van szükségünk naponta. A túlzott bevitel viszont megszínezheti a bőrt - megsárgul tőle a bőrfelszín - ilyenkor abba kell hagyni a szedését és sok folyadékot kell fogyasztani. 2-3 nap alatt a bőr újra visszanyeri eredeti színét.

A bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszan tartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás vagy a mérgező fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát sárgarépa fogyasztásával leküzdjük, akkor bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a növény B vitaminjai is.

A sárgarépában sok fenolos vegyület, illetve A-vitamin és A-vitamin előanyag található, melyek jó hatékonysággal kötik meg a szervezetben keletkező, káros hatású szabad gyököket. Különösen előnyös ez a hatás a dohányosoknál, akiknél kimutatták, hogy a sárgarépa fogyasztását követően a rossz koleszterinből keletkező szabad gyökök mennyisége jelentősen csökken.

Magyarország egyes részein a szárított leveléből mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak. Régen azt tartották, hogy lehetséges az A-vitamin elővitaminjának a túladagolása, de a legújabb kutatások ezt már nem támasztják alá. Több tanulmány is hangsúlyozza, hogy a vitaminok a természetes nyersanyagban jobb hatásfokúak, és jobban hasznosulnak, mint kapszula vagy tabletta formájában.

A sárgarépa értékes gyökere

Forrás: http://balintcseppek.hu