Víztartalma valóságos csodaszámba megy azon a vidéken, ahol görögdinnyénk ősei élnek. Hosszú gyökereivel felkutatja és összegyűjti az életmentő vizet a sivatagos tájon szomjazóknak. Legfinomabb üdítőitalunk nyáron a dinnye.
Ismerjük meg!
A görögdinnyedinnye (Citrullus vulgaris, Colocynthis lanatus) a tökfélék családjához (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, tökkel, cukkinival együtt. Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy miféle növény, zöldség vagy gyümölcs. Mondjuk, inkább az utóbbi. Hogy mitől görög, nem tudjuk, talán nem is a nép nevére, inkább alakjára utal.
Valószínűleg Nyugat-Afrikából érkezett hozzánk. A Kalahári sivatagban ma is élnek rokonai, amelyek értékes vízforrások az ott élő állatoknak. Esőzések után nagy számban jelennek meg, vannak keserű és savanyú változatok is, amelyeket a spanyol és arab kereskedők nyilván nem szállították Európába, ahol igen régen termesztik. Az 1500-a évekből már jó néhány feljegyzés van róla.
A csemegeként fogyasztott dinnyéknek több mint 500, formában, méretben és héja színében eltérő, termesztett fajtája van a hosszúkástól a gömbölyűig, a fehér húsútól a pirosig, az egyszínű héjútól a csíkosig. A görögdinnye hagyományos élénk rózsaszínes piros belű, fekete, feketefoltos barna magvakkal és egyszínű sötétzöld vagy világoszölddel sávozott, csíkos héjjal, 4-10 kg-os terméssel. Mértek már 20 kilót nyomó termést is. Hihetetlen gyorsan nő, ha meggondoljuk, hogy az ültetés után már 3-4 hónappal ekkora gömbök érnek a növényen.
Magyarországon kiváló dinnyetermő helyek találhatók Heves megyében, ezen belül is híresen finom a vékony héjú, csányi dinnye. Az innen származó gyümölcsök a Mátra vulkanikus hordaléktalajának köszönhetik egyéni zamatukat. A hevesi dinnyefajták a fekete héjú vagy Szigetcsépi és a csíkos héjú vagy Crimson.
Az ízletes hazai görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon. A meleg, száraz nyarakon, illetve ilyen időszakokban a legédesebb. Az érett görögdinnyét megismerhetjük fémesen kongó hangjáról, fényes, sötét héjáról. Ha szabadföldön szedjük, akkor a termés melletti kacs elszáradása jelzi, melyik gömb érett. A piacon az elszáradt szármaradvány jó jel. Nem elég, hogy a földdel érintkező rész a héjon sárga színű.
Az igazán gondosan termesztett és forgatott dinnyén alig van sárga folt, egyenletesen zöld. Ilyet manapság sajnos ritkán találunk az árusoknál. A piacon ugyan nem látszik, de jó tudni, hogy csak a hajnali hűvösben szedett dinnye tartható jól el. Ebben szerencsére többnyire bízhatunk. Jó időjárású évben egészen szeptemberi 5-ig, azaz Lőrinc napig, ritkán egészen a hónap közepéig vásárolhatunk finom dinnyéket. Ez után már túl kásás, "lőrinces" és nem eléggé édes.
Miért jó?
A görögdinnye több mint 90%-a egyszerűen víz, ezért telít, s bár édes, viszonylag kalóriaszegény. 100 g görögdinnye energiatartalma átlagosan 29 kcal, tulajdonképpen csekély mennyiség. Fehérje- (0,5 g) és zsírtartalma (0,2 g) is minimális. 6,5-8,5 g szénhidrátja sem túl sok, nagyrészt gyorsan felszívódó cukrokból áll, ezért viszonylag gyorsan megemeli a vércukor-szintet. Emellett növényi rostokat is tartalmaz.
Vitamintartalma hasonló a fán termő, lédús gyümölcsökhöz. A-vitamin, 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2-vitamin, valamint 7 mg C-vitamin rejtőzik benne. Gyümölcshúsának pirosas színét nagyrészt színes antioxidánsainak köszönheti, emiatt még rákellenes hatást is tulajdonítanak neki. Nyomokban tartalmaz karotint és valamennyi likopint.
100 g gyümölccsel 0,8 mg-1 mg vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, kimutatható mennyiségű cinket és szelént is megeszünk. Fogyasztása jól oltja a szomjat a nyári melegben, mert a levében oldott sók pótolják az izzadtsággal elvesztett mennyiséget. Víztartalma és teltségérzetet okozó volta miatt akár fogyókúrás ételnek is beválik, bár némelyeket puffaszt. Méregtelenítő kúrákhoz és a vese és hólyag átmosásához is kiváló.
Hogyan fogyasszuk?
A görögdinnye behűtve finom, de vigyázat, ne fagyjon meg! Lehetőleg ne tegyük olyan hűtőbe, amelyben 7°C alá hűlhet, mert íze, állaga megsínyli. Ideális tárolóhely számára a 10-13 °C-os pince, ahol legfeljebb egy hétig őrzi meg minőségét felvágatlanul.
Szinte kizárólag nyersen fogyasztjuk, de gyümölcssalátának, bólénak is kiváló alapanyaga. Magja nyugodtan fogyasztható, ráadásul a gyümölcshús ízét, enyhe, ám jellegzetes aromáját jobban kihozza.
Ha minden tapasztalatunkat bevetve is sikerül éretlen, savanykás vagy legalábbis nem eléggé édes gyümölcsöt vásárolni, akkor se dobjuk ki. Felkockázva uborkával, paradicsommal, paprikával, olívaolajjal ízletes saláta készülhet belőle. Fűszerezhetjük mindenféle zöld salátafűszerrel, olívaolajjal, borecettel, nyakon önthetjük joghurttal is.
A kievett dinnyehéjakat meghámozva cukorszirupban befőttként is eltehetjük. E finom csemege belesüthető és ízletes alkatrésze lehet a legkülönbözőbb karácsonyi süteményeknek, gyümölcskenyereknek.
Tippek, tanácsok
Receptek
Töltött dinnye
Hideg gyümölcsleves
Dinnyeturmix
Magját ne dobjuk ki, mert vese- és cukorbajra javasolt főzetet készíthetünk belőle. Ehhez mindössze 2 evőkanálnyi mag kell, amit nagyjából egy bögrényi vízben 15 percig forralunk.
Gyümölcssaláták és bólék tálalásához a héj cikk-cakkos szélűre vágva gyönyörű tálként szolgálhat. A héjába speciális hámozó eszközzel művészi mintákat varázsolhatunk.
Érdekességek
Egyiptomi emlékek szerint már 4000 éve is élvezték leves termését. Melegigényes, fagyérzékeny növény. Gyökerei rendkívül hosszúra, akár 1-3 méteresre is megnőnek, hogy megtalálják a vizet. Magjai 6-8 évig is megtartják csírázóképességüket. Termesztése sok tapasztalatot és odafigyelést, rendszeres kapálást és gyomlálást igényel.
Japán kertészek kicsivel az ezredforduló után feltalálták a könnyebben tárolható kocka alakú görögdinnyét. Az ilyen dinnyéből rakott halmok nem gurulnak szét. Termesztéskor a kicsi dinnyéket speciális, vízzel töltött üvegdobozokban növesztik. A másik termesztési újítás a magnélküli dinnye, ami már szintén megjelent a piacokon.
Forrás: házipatika.com
