A kerti izsópra szent gyógynövényként tekintettek az ókorban - több helyen találunk róla említést a Bibliában is. A középkorban ugyan meglehetősen gyakran próbálták gyógyítani vele a legkülönfélébb bajokat, manapság mindenekelőtt emésztőrenszeri betegségek és légúti bántalmak kezelésére használják.
Jellemzők: Az árvacsalánfélék családjába tartozó kerti izsóp igénytelen, szívós örökzöld félcserje. Szögletesen négyoldalú szárai 30-60 cm közötti magasságot érhetnek el. Kékeslila virágai álfüzért alkotnak a szárcsúcsokon. A növény illata átható, íze keserű.
Hatásos emésztési zavarok és légúti bántalmak ellen.
Előfordulás
Őshazája a Földközi-tenger medencéje és Közép-Ázsia. Nálunk főként kertművelésben fordul elő, de kivadult példányaival találkozhatunk napsütötte, száraz területeken, kőfalak mentén, valamint szeméttelepeken és parlagon hagyott szántóföldeken.
Gyógyászati alapanyag - Gyógyászati célokra a növény levelét és virágos hajtásvégeit használják fel.
Hatóanyagok
A kerti izsóp illóolajat tartalmaz, továbbá csersavat és keserű flavonoidokat. További fontosabb összetevői a fenolsavak, a hizopin nevű festékanyag, valamint a triterpének.
Alkalmazása
Elsősorban felső légúti megbetegedések kezelésére szolgál a fitoterápiában. Gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatású, keigészítheti a köhögés, az aztma és a hörghurut kezelését. A népi gyógyászatban ajánlják májbetegségek, epepangás és emésztési zavarok, illetve reumatikus panaszok ellen. A kerti izsóp mindemellett enyhén vizelethajtó hatású, és csökkenti a verejtékkiválasztást is. Serkenti a gyomorsavak termelődését, ezért a konyhában szintén érdemes kipróbálni: ízesíthetünk vele salátát és körözöttet, továbbá kitűnően alkalmas húspácok és bab- vagy borsóételek fűszerezésére.
Felhasználás
Főzet - Egy marék szárított kerti izsópot kislábosba szórunk, felöntjük 1 liter hideg vízzel, majd kis lángon felforraljuk. Ezután 15 percre félretesszük, végül leszűrjük. Légúti gyulladások, köhögés és emésztési panaszok esetén igyunk meg naponta 2-3 csésze főzetet.
Köptető keverék - 30 g kerti izsópot elkeverünk 5 g édesköménymaggal, 15 g izlandi zuzmóval, 20 g édesgyökérrel és 30 g zilizgyökérrel. A teafűből 1 evőkanálnyit felöntünk 2 csésze vízzel, és felforraljuk. Ezt követően 5 percig állni hagyjuk, leszárjük. Száraz köhögés esetén és a letapadt váladék feloldására igyunk naponta 2-3-szor 1 csésze teát.
Bor - 1 liter fehérborhoz hozzáadunk 5 evőkanál szárított izsópfüvet vagy 5-10 szár friss kerti izsópot. Öt napig állni hagyjuk. Étvágytalanság esetén naponta igyunk belőle 1-2 kis pohárral.
Izzadásgátló keverék - Elkeverünk 10 g izsópfüvet és zsályalevelet 30 g diólevélellel. Egy bögrébe beleszórunk a keverékből 2 evőkanállal, lobogva forró vízzel felöntjük. Fokozott verejtékezés esetén fogyasszunk belőle 2 héten át naponta 2 csészével.
ÉRDEMES TUDNI
A kerti izsóp puha hajtásvégeinek begyűjtésére a virágzási időszakban kerül sor, június és augusztus között. A hajtáscsúcsokat ezután levegőn szárítják, és jól zárható, sötét falú edényekbe töltik. A szárított izsópból forrázatot készíthetünk, amely legfőképpen megfázás és emésztési problémák kezelésére alkalmas.
Kertészkedjünk
Hazánkban még nagyon kevesen ismerik és használják az izsopot (Hyssopus officinalis) ezt a régi fűszernövényt, amely az ajakos virágúak családjába tartozik.
Eredetileg a Földközi tenger vidékéről származik ahol, mint félcserje él, és már az ókorban is előszeretettel alkalmazták.
Közép Európába a Benedek rendi szerzetesek hozták be majd innen igen gyorsan elterjedt a használata, mint fűszer és gyógynövény is.
Hazánkban már régóta nem termesztik, de vadon sok helyen megtalálható, hiszen nagyon jól bírja a szárasságot és a szélsőséges időjárást is, még a fagyot is jól viseli.
Szára 50-70 cm magas, az alsó vastagabb szár kissé fás lesz idősebb korában. Levelei lándzsa alakúak ép szélűek, virágai fehér, rózsaszín, kék, és piros színben is előfordulnak.
Júliustól egészen a nyár végéig folyamatosan virágzik, ma már egyre többen ültetik a kertekbe is. Ha fűszer vagy gyógynövényként szeretnénk felhasználni a nyár végén a virágzó növény felső hajtásait érdemes leszedni, de maximum a felső 40 cm részt vágjuk le.
Fűszernövényként használva főleg a mediterrán vidékeken használják fel előszeretettel, bár kissé kesernyés ízű, mégis nagyon jól harmonizál az olasz illetve a görög konyha ételeivel. De bátran használjuk a sültekhez, húspácokhoz, és mártásokhoz is, kiváló pikáns ízt kölcsönöz.
Gyógynövényként pedig asztma, görcsök, étvágytalanság, és köhögés ellen is kiváló népi gyógyszer. Az izsópot a biblia is megemlíti, mint fertőtlenítőszert, ez is tanúsítja milyen régóta közkedvelt népi gyógy és fűszernövény.
Ha kertünkben szeretnénk izsópot termeszteni a legjobb, ha magvetéssel szaporítjuk. A magokat április közepétől vessük el a kertben, 1-2 cm mélyre 30x30 cm sor és tőtávolságra. Kedveli a napos száraz, napos kerteket, már az első évben szedhetjük ősszel a hajtásokat.
Íme, két remek izsópos recept:
Paradicsomos sajtos padlizsán>>>
Mediterrán kagylós tészta>>>
Paradicsomos sajtos padlizsán
Kertvarázs Magazin - viragcenter.hu
