A FELLÉLEGZÉS GYÓGYNÖVÉNYE!

Az érdeslevelűek családjába tartozó, árnyas erdőkben, különösen bükkösökben és gyertyánosokban élő évelő növény, amely 10 - 30 cm magasra nő. Áprilistól júniusig virágzik, a virágok csövesek, előbb pirosak majd kék színűre változnak. A növény kifejlett tőleveleit gyűjtjük június-augusztus hónapokban.
Az orvosi tüdőfű 10-30 cm magas, évelő, érdesen szőrös. Levelein rendszerint fehér foltok láthatók, amelyek azonnal felismerhetővé teszik. A levelek hosszúkás, tojásdad alakúak, hegyesek, ép szélűek. A merev szőröktől érdes tapintásúak.
Virágai a szár csúcsán szétágazó virágzatban fejlődnek, jellemző, hogy kinyíláskor rózsaszínűek, s ha a porzói felrepedtek, a szirmok megkékülnek.

Hatóanyagai:

• ásványi anyag (10-15%)
• kovasavszármazékok
• nyálkaanyagok
• flavonidok (kempferol, kvercetin)
• a flavonidok glikozidjai
• cseranyag (4 %)
• szaponinok
• növényi cukrok
• magas C-vitamin tartalom
• allantoin

A növény legfontosabb hatóanyaga az allantoin nevű vegyület, amely nedvesítő és keratolitikus hatású, növeli az extracelluláris mátrix víztartalmát, gyorsítja az elhalt bőr külső rétegeinek lehámlását, simítja a bőrt, elősegíti a sejtosztódást és a sebgyógyulást valamint gyulladás gátló és bőrvédő hatású.

Felhasználható részei:

• a tőlevél, (Pulmonariae folium)
• ritkán a virágzó, föld feletti rész (Pulmonariae herba).

Alkalmazás módjai:

• tea
• tinktúra

Tea: Egy evőkanálnyi mennyiséget 5 percig kell főzni 2 dl vízben, majd leszűrni és lassan elkortyolgatni.  Napi 2-3 csésze gyógytea elfogyasztásával már jelentős javulás érhető el. A tüdőfű tea különösen hasznos, mert tisztítja a káros szenvedély által károsított tüdőt.

Tinktúra: Azért fontos az alkoholos-vizes kivonat, mert a pirrolizidin alkaloid vízben alig, alkoholban pedig nagyon jól oldódik. Belsőleg: naponta, fő étkezés után 1x21 csepp, 1 dl vízben oldva.

A tüdőfű élettani és gyógyhatásai:

Tüdő- és felső légutak:

• meghűléses eredetű légúti megbetegedéseiben, hörghurutban, mert nyálkatartalma révén az egyik leghatásosabb köhögéscsillapító
• légzési nehézségek fellépésekor (nyomás, fájdalom csökkentésére)
• mellhártyagyulladás kiegészítő kezelésére
• tüdővérzés csillapítására (orvosi felügyelet mellett)
• asztmatikus rohamok csillapítására
• mellhártya és szívburok ödéma esetén
• hörgők vértolulásakor (orvosi felügyelet mellett)
• gége- és garathurut esetén oldja a hurutokat
• kínzó rekedtség (akár dohányzás következtében kialakult)
• torok sipoly és polip kiegészítő kezelésére
• nyálkatömlő eldugulás és gyulladásakor
• serkenti a légcsövekben lévő csillók működését
• tüdő tuberkulózis (szigorú orvosi felügyelet mellett)
• tüdőtágulás esetén
• dohányosok légcsőbántalmaira
• segít leszokni a dohányzásról
• elmulasztja a reggeli köhögést
• tüdődaganat kiegészítő kezelésére, csökkentheti a sejtburjánzást

További alkalmazás:

• bélnyálkahártya-gyulladás esetén
• gyomor és bélcsatorna gyulladása esetén
• jótékony hatású öblögetőként is száj- és garatüreg gyulladásakor

A tüdőfű gyógynövény-szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

• kakukkfű (Thymus vulgaris herba)
• izlandi zuzmó (Cetraria islandica)
• cickafarkfű (Achillea millefolium)
• mezei zsurló (Equisetum arvanse)
• lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
• orvosi ziliz (Althaea officinalis)
• zsálya (Salvia officinalis)

Érdekesség:

Amióta a légúti megbetegedéseket penicillinnel kezeljük, a tüdőfű igazságtalanul mindinkább feledésbe merült, pedig a tüdőfű segítséget nyújt a légutak mindenfajta megbetegedésében. A régebben parasztok használták a tüdőfüvet a szarvasmarhák, lovak és a juhok meghűlése esetén is, úgy, hogy porított tüdőfüvet kevertek a takarmányba vagy az állatok ivóvizébe.

A tüdőfűnek nem csak a gyógyításban van szerepe. A tőlevélrózsa zsenge leveleit vegyes salátákhoz is felhasználhatjuk és főzelék vagy leves is készíthető belőle. Bizonyos vermutok ízesítésére is alkalmazza a szeszipar.