Húgyúti gyulladásokra, vesehomok és vesekő ellen.
Az aranyvessző az egyik legrégebb óta alkalmazott gyógynövény húgyhólyag- és vesebántalmak ellen. Jótékony tulajdonságait állítólag maga Luther Márton is nagyra értékelte, ezért aranyvesszővel kezelte számos egészségügyi panaszát. Az ókori germán népek sebgyógyátásra használták. Az aranyavesszőt méregtelenítő szerként is alkalmazzák, ugyanis gyorsítja az anyagcserét.
Jellemzők: A közönséges aranyvessző (számos népies elnevezése is ismert, például aranyvessző, aranyos istápfű, jágerkender, erősrojt) az őszirózsafélék családjába tartozik. Elágazások nélkül fejlődő, csupasz, egyenes szára akár az 1 m-es magasságot is elérheti. Az aranyvessző sárga virágai júliustól szeptemberig nyílnak. Mézelő növény.
Előfordulás - A közönséges aranyvessző szinte egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában fellelhető. Erdők szélén, tisztásokon, mezőkön, hangafüves pusztákon és irtásokon találkozhatunk vele.
Az aranyvessző nevét azért kapta, mivel virágai hosszú bugában tömörülnek. Az elnevezés a latin Solidago ("megszilárdítom") szóból ered, a hegesedést elősegítő tulajdonsága miatt. A kutatók a közelmúltban kimutatták az aranyvessző összetevőinek fájdalomcsillapító hatását, ami igazolja a népi gyógyászatban elterjedt fájdalom elleni használatát.
Gyógyászati nyersanyag - Gyógyászati célokra a virágzó növény nem fásodó felső részét hasznosítják, amit száraz időben gyűjtenek be, és árnyékos helyen, 40 °C-nál alacsonyabb hűmérsékleten szárítanak.
Hatóanyagok - Az aranyvessző elsősorban flavonoidokat tartalmaz, melyek erősítik a véredények falát (rutin), illetve alvadásgátló és gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki (kvercetin). A növény ezenfelül csersavat, nyálkát és szeszkviterpént is tartalmaz.
ALKALMAZÁSA
Gyulladáscsökkentő és vizelethajtó szerként alkalmazva az aranyvessző segítséget nyújt akut és krónikus húgyúti fertőzések, valamint a vesemedence gyulladásos megbetegedései esetén. Az aranyvesszőből készített tea hozzájárul a húgykő és -homok kialakulásának megelőzéséhez. A flavonoidok értágító és -erősítő tulajdonságuknak köszönhetően a növény által kifejtett tisztító hatásért felelősek, aranyvesszővel ezért érbetegségek is eredményesen kezelhetők. A népi gyógyászatban anyagcsere-serkentőként is alkalmazzák, valamint köszvény, reumatikus panaszok és ízületi gyulladások ellen. Külsőleg öblögetésre is használható a szájüreg és a torok gyulladása esetén.
ÉRDEMES TUDNI
A közönséges aranyveszőt az orvoslásban gyakran helyettesítik magas aranyvesszővel vagy kanadai aranyvesszővel - mindhárom faj azonos vagy nagyon hasonló hatóanyagokat tartalmaz.
FELHASZNÁLÁS
Teaforrázat - Forrázzunk le 1-2 kávéskanál aranyvesszőt 2,5 dl lobogó vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Elkészíthetjük úgy is, ha a teafűre hideg vizet öntünk, kis ideig forraljuk, majd 2 percig állni hagyjuk, és ezután leszűrjük.
Vesetisztításra: naponta 3-5 alkalommal igyunk meg egy csésze teát. A megfelelő hatás elérése érdekében fogyasszunk sok folyadékot.
Tövises iglicével és nyírfalevéllel együtt alkalmazva fokozhatjuk a gyógyhatást.
Vigyázat: szív- vagy veseelégtelenség okozta ödéma esetén ne használjunk aranyvesszőt.
Kúra - Évente egy alkalommal érdmes háromhetes tisztítókúrát végeznünk aranyvesszőből készített forrázat vagy tinktúra felhasználásával.
Tinktúra - Adjunk 20 g szárított aranyvesszőt 1 dl 70%-os alkoholhoz, hagyjuk állni 10 napig, majd szűrjük le. Naponta néhányszor 20-30 cseppet fogyasszunk belőle teához vagy vízbe keverve.
Kivonat - az aranyvessző-kivonat megtalálható különféle gyógykészítményekben: tablettákban, kapszulákban, cseppekben, gyógyteákban és gyógynövény-keverékekben.
Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!
Jellemzők: A közönséges aranyvessző (számos népies elnevezése is ismert, például aranyvessző, aranyos istápfű, jágerkender, erősrojt) az őszirózsafélék családjába tartozik. Elágazások nélkül fejlődő, csupasz, egyenes szára akár az 1 m-es magasságot is elérheti. Az aranyvessző sárga virágai júliustól szeptemberig nyílnak. Mézelő növény.
Előfordulás - A közönséges aranyvessző szinte egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában fellelhető. Erdők szélén, tisztásokon, mezőkön, hangafüves pusztákon és irtásokon találkozhatunk vele.
Az aranyvessző nevét azért kapta, mivel virágai hosszú bugában tömörülnek. Az elnevezés a latin Solidago ("megszilárdítom") szóból ered, a hegesedést elősegítő tulajdonsága miatt. A kutatók a közelmúltban kimutatták az aranyvessző összetevőinek fájdalomcsillapító hatását, ami igazolja a népi gyógyászatban elterjedt fájdalom elleni használatát.
Gyógyászati nyersanyag - Gyógyászati célokra a virágzó növény nem fásodó felső részét hasznosítják, amit száraz időben gyűjtenek be, és árnyékos helyen, 40 °C-nál alacsonyabb hűmérsékleten szárítanak.
Hatóanyagok - Az aranyvessző elsősorban flavonoidokat tartalmaz, melyek erősítik a véredények falát (rutin), illetve alvadásgátló és gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki (kvercetin). A növény ezenfelül csersavat, nyálkát és szeszkviterpént is tartalmaz.
ALKALMAZÁSA
Gyulladáscsökkentő és vizelethajtó szerként alkalmazva az aranyvessző segítséget nyújt akut és krónikus húgyúti fertőzések, valamint a vesemedence gyulladásos megbetegedései esetén. Az aranyvesszőből készített tea hozzájárul a húgykő és -homok kialakulásának megelőzéséhez. A flavonoidok értágító és -erősítő tulajdonságuknak köszönhetően a növény által kifejtett tisztító hatásért felelősek, aranyvesszővel ezért érbetegségek is eredményesen kezelhetők. A népi gyógyászatban anyagcsere-serkentőként is alkalmazzák, valamint köszvény, reumatikus panaszok és ízületi gyulladások ellen. Külsőleg öblögetésre is használható a szájüreg és a torok gyulladása esetén.
ÉRDEMES TUDNI
A közönséges aranyveszőt az orvoslásban gyakran helyettesítik magas aranyvesszővel vagy kanadai aranyvesszővel - mindhárom faj azonos vagy nagyon hasonló hatóanyagokat tartalmaz.
FELHASZNÁLÁS
Teaforrázat - Forrázzunk le 1-2 kávéskanál aranyvesszőt 2,5 dl lobogó vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Elkészíthetjük úgy is, ha a teafűre hideg vizet öntünk, kis ideig forraljuk, majd 2 percig állni hagyjuk, és ezután leszűrjük.
Vesetisztításra: naponta 3-5 alkalommal igyunk meg egy csésze teát. A megfelelő hatás elérése érdekében fogyasszunk sok folyadékot.
Tövises iglicével és nyírfalevéllel együtt alkalmazva fokozhatjuk a gyógyhatást.
Vigyázat: szív- vagy veseelégtelenség okozta ödéma esetén ne használjunk aranyvesszőt.
Kúra - Évente egy alkalommal érdmes háromhetes tisztítókúrát végeznünk aranyvesszőből készített forrázat vagy tinktúra felhasználásával.
Tinktúra - Adjunk 20 g szárított aranyvesszőt 1 dl 70%-os alkoholhoz, hagyjuk állni 10 napig, majd szűrjük le. Naponta néhányszor 20-30 cseppet fogyasszunk belőle teához vagy vízbe keverve.
Kivonat - az aranyvessző-kivonat megtalálható különféle gyógykészítményekben: tablettákban, kapszulákban, cseppekben, gyógyteákban és gyógynövény-keverékekben.
Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!
