Fabaceae/Pillangósvirágúak
Egyéb elnevezése: görögbab, görög lepkeszeg, fenőgrék
A Fekete-tenger partjáról származó görögszénát főleg a mediterrán országokban termesztik.
Az 50 cm magasságot is elérő egynyári növény szőrös vagy csupasz, egyenes szárú. Összetett levelei három tojásdad alakú és fogazott szélű levélkéből állnak. Halványsárga, sárgásfehér, ritkán ibolyaszínű virágai egyesével vagy kettesével ülnek a levélhónaljakban.. Felálló hüvelytermései 10-20 cm hosszúak és sokmagvúak.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A magokat hasznosítják, amelyek augusztusban és szeptemberben érnek. Betakarításuk a hüvelyek sárgulásakor kezdődik, majd szárítják és csépelik. A magokat porítva, tabletta formájában használják, vagy folyékony kivonatként, illetve tinktúraként.
HATÓANYAGA
A magvak galaktomannán jellegű nyálkaanyagon (30%) kívül trigonellint tartalmaznak, amely a nikotinsav származéka. Szteroid szaponinjai közül a trigogenin, a dioszgeninhez hasonló formában van jelen. Tartalmaz még zsírosolajat (linolénsav), kolint, szénhidrátokat, keserűanyagot, C-vitamint és élelmi rostot.
A görögszéna jövőbeni szerepe jelentősnek tűnik, mivel a növény rendkívüli gyógyhatása tovább elmélyült kutatásokra ösztönöz. Így például a jaipuri (India) Cukorbeteg Kutató Központban folytatott kísérletek során a görögszéna terméskivonatával csökkentették a glikémiát a II. típusú (kevésbé súlyos, időskori) diabétesznél, továbbá csökkentették az inzulinrezisztenciát a vérben lévő többlet trigliceridekkel szemben. A növény kedvezően hat a növekedésre, és időskorban lassítja az izmok elsorvadását.
GYÓGYHATÁSA
A fehérjékben és szénhidrátokban gazdag magvak fontos tápanyagforrások, serkentik az idegek és az izmok működését. Emellett vércukor-, koleszterin- és vérzsírszintcsökkentő hatásuk is igazolt. A magas vérnyomást is mérsékli.
FELHASZNÁLÁSA
Mivel a görögszéna szénhidrátokban és fehérjékben gazdag, értékes tápanyagforrás, ezért a gyógynövény-terápiában gyakran használják jelentős súlyvesztés, kóros étvágytalanság kezelésében. Külsőleg alkalmazva bőrgyulladás-csökkentő hatású. A görögszéna porított magja jellegzetes kumarin illatú fűszer.
FIGYELMEZTETÉS!
A görögszéna nem mérgező, de tartalmaz szteroid szaponinokat, amelyek miatt a gyermekeknek a serdülés végén, továbbá terhes, illetve szoptatós nőknek nem adható.
ALKALMAZÁSA
BELSŐLEG
Por: 2 g egy kis vízben feloldva; naponta 3 alkalommal.
Alkoholos kivonat vagy tinktúra: 30 cseppet keverjen el 1 pohár vízben; naponta 3 alkalommal.
(Figyelem: ezek az oldatok keserűek!)
Ivóoldat: 500 mg, naponta 4 alkalommal.
Szirup: 1 kávéskanállal; naponta 3 alkalommal.
KÜLSŐLEG
Porból készített borogatás: tegye az érintett testrészre és 3-4 óránként cserélje.
Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!
A görögszéna-por alkalmazását lásd még növényi fürdők alatt.
Egyéb elnevezése: görögbab, görög lepkeszeg, fenőgrék
A Fekete-tenger partjáról származó görögszénát főleg a mediterrán országokban termesztik.
Az 50 cm magasságot is elérő egynyári növény szőrös vagy csupasz, egyenes szárú. Összetett levelei három tojásdad alakú és fogazott szélű levélkéből állnak. Halványsárga, sárgásfehér, ritkán ibolyaszínű virágai egyesével vagy kettesével ülnek a levélhónaljakban.. Felálló hüvelytermései 10-20 cm hosszúak és sokmagvúak.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A magokat hasznosítják, amelyek augusztusban és szeptemberben érnek. Betakarításuk a hüvelyek sárgulásakor kezdődik, majd szárítják és csépelik. A magokat porítva, tabletta formájában használják, vagy folyékony kivonatként, illetve tinktúraként.
HATÓANYAGA
A magvak galaktomannán jellegű nyálkaanyagon (30%) kívül trigonellint tartalmaznak, amely a nikotinsav származéka. Szteroid szaponinjai közül a trigogenin, a dioszgeninhez hasonló formában van jelen. Tartalmaz még zsírosolajat (linolénsav), kolint, szénhidrátokat, keserűanyagot, C-vitamint és élelmi rostot.
A görögszéna jövőbeni szerepe jelentősnek tűnik, mivel a növény rendkívüli gyógyhatása tovább elmélyült kutatásokra ösztönöz. Így például a jaipuri (India) Cukorbeteg Kutató Központban folytatott kísérletek során a görögszéna terméskivonatával csökkentették a glikémiát a II. típusú (kevésbé súlyos, időskori) diabétesznél, továbbá csökkentették az inzulinrezisztenciát a vérben lévő többlet trigliceridekkel szemben. A növény kedvezően hat a növekedésre, és időskorban lassítja az izmok elsorvadását.
GYÓGYHATÁSA
A fehérjékben és szénhidrátokban gazdag magvak fontos tápanyagforrások, serkentik az idegek és az izmok működését. Emellett vércukor-, koleszterin- és vérzsírszintcsökkentő hatásuk is igazolt. A magas vérnyomást is mérsékli.
FELHASZNÁLÁSA
Mivel a görögszéna szénhidrátokban és fehérjékben gazdag, értékes tápanyagforrás, ezért a gyógynövény-terápiában gyakran használják jelentős súlyvesztés, kóros étvágytalanság kezelésében. Külsőleg alkalmazva bőrgyulladás-csökkentő hatású. A görögszéna porított magja jellegzetes kumarin illatú fűszer.
FIGYELMEZTETÉS!
A görögszéna nem mérgező, de tartalmaz szteroid szaponinokat, amelyek miatt a gyermekeknek a serdülés végén, továbbá terhes, illetve szoptatós nőknek nem adható.
ALKALMAZÁSA
BELSŐLEG
- Súlyvesztés, kóros étvágytalanság
Por: 2 g egy kis vízben feloldva; naponta 3 alkalommal.
Alkoholos kivonat vagy tinktúra: 30 cseppet keverjen el 1 pohár vízben; naponta 3 alkalommal.
(Figyelem: ezek az oldatok keserűek!)
Ivóoldat: 500 mg, naponta 4 alkalommal.
Szirup: 1 kávéskanállal; naponta 3 alkalommal.
KÜLSŐLEG
- Bőrgyulladások
Porból készített borogatás: tegye az érintett testrészre és 3-4 óránként cserélje.
Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!
A görögszéna-por alkalmazását lásd még növényi fürdők alatt.