Caprifoliaceae/ Bodzafélék családja
Egyéb elnevezései: bodza, gyepűbodza, bodzabokor, bodzafa, csete, fái bodza
Ez a cserje vagy fácska a 6 m-es magasságot is elérheti. Nagy levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék elliptikusak, fűrészes szélűek. Kicsi, krémszínű virágai lapos bogernyőbe tömörülnek, és bódító, édeskés illatot árasztanak. Az ágak felületén kiemelkedő paraszemölcsök láthatók. Termése fényes fekete, vékony héjú, ragadós csonthéjas bogyó.
HATÓANYAGA - A virágzat csersavakat, káliumsókat, nyálkaanyagot, szaponinokat és flavonoidokat, továbbá 0,1-0,2% ciánglikozidokat (sambunigrin) tartalmaz. A levélben cseranyagok és sambunigringlikozid halmozódik fel. A termés - amelyet főleg szörpök és lekvárok készítésére használnak - szerves savakban, antocianinokban (sambucianin), folsavban, valamint az A-vitamin provitaminjában, B- és C-vitaminban és vasban gazdag.
A vörös bodza (Sambucus racemosa) és a gyalogbodza (Sambucius ebulus) hasonló tulajdonságokat mutat, mint a fekete bodza. A vörös bodzát, vagy más néven fürtös bodzát skarlátvörös termése különbözteti meg. A gyalogbodza nem fa: fásodott kérge nincs, kevés ága, 1-2 m magas. Virágai és termései a fekete bodzáéhoz hasonlóak, a virágernyői kisebbek, a virágai nagyobbak, porzói bíborlilák. Kellemetlen szagú.
GYÓGYHATÁSAA nyáknak köszönhetően a bodza virága lágyító hatásával elősegíti a hörgőváladék elfolyósodását. Nyugtató, izzasztó és vízhajtó hatású. A friss termésből készült lekvárt és szörpöt meghűléskor erősítőként és izzasztóként használják. A termésnek enyhe hashajtó hatása is ismert.
FELHASZNÁLÁSA
A virágot vizelethajtóként és emésztést elősegítő szerként alkalmazzák, de kiegészítő készítményként segít a túlsúly leküzdésében is. Influenzás megbetegedések kezelésében izzasztó hatása miatt ajánlott. Külsőleg gégehurut, garat- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájgyulladás kezelésére alkalmazzák. Belsőleg a termés hashajtó hatású, továbbá reuma kezelésére is ajánlott. Kérgét a népi gyógyászatban féregőzésre használják.
FIGYELMEZTETÉS!
A bodza nyers vagy nem eléggé érett termésének fogyasztása hányingert, hányást okozhat. Hő hatására (melegítéskor) a kedvezőtlen tüneteket okozó anyagok lebomlanak.
ALKALMAZÁSABELSŐLEG
KÜLSŐLEG
Ha a tünetek nem múlnak el, forduljon orvoshoz!
Bodza, földi
Sambucus ebulus.
Gyalogbodza, -Atich, Buchholder, Zwergholunder.
A földi bodza vagy gyalogbodza (Sambucus ebulus) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának bodza (Sambucus) nemzetségébe tartozó növényfaj. Rokonaitól, a fekete- és a fürtös bodzától eltérően nem cserje, hanem magaskórójú lágyszárú növény. Erdőszéleken, útszéleken található meg, őshonos Európában (Észak-Európa kivételével), Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában.
Lágy szárú, kellemetlen szagú évelő növény. Levelei összetettek, 5-13 fűrészes szélű levélkéből állnak. Virágzata és termése nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: virágai lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. A virágok kétivarúak, önmeddők, rovarbeporzásúak. Csonthéjas, fekete hárommagvú bengetermései vannak.
Hatóanyagok
A gyökérben és a termésben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.
Gyógyhatása
Korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves hányást, hasmenést okozhat. A homeopátia is felhasználja.
Black_beautyÉrdekességképpen a fekete levelű bodza
