A vasfű és a rozmaring forrázatát erősítő hatású hajöblítőként alkalmazzák.
Az ókori Rómában a verbéna vagy vasfű (Verbena officinalis) használatának különleges módja létezett - áldozati növényként Jupiternek ajánlották, állandó kiemelt helye volt az istenség oltárán. A vasfű szára rendkívül erős rostú, apró virágai csodaszépek. A római államférfiak vélhetően azért tűzték magukra a növényt, mielőtt megbeszélésre vagy tárgyalásra indultak volna, mert úgy tartották, hogy állhatatosságot és diplomáciai készséget kölcsönöz nekik. A hiedelem szerint a vasfűből készül forrázat életerővel tölt fel, annak idején még szerelmi bájitalt is készítettek belőle. A vasfüvet napjainkban főként a népi gyógyászatban alkalmazzák. Hurutoldó és köptető hatóanyagainak köszönhetően légúti megbetegedések és orrmelléküreg-panaszok kezelésére szolgáló gyógynövénykeverékek gyakori összetevője. Ezenkívül általános erősítőszer gyanánt is alkalmazható.
TALAJ / TERMESZTÉS
-A napos- félárnyékos helyeket kedveli.
-Laza talajon fejlődik megfelelően.
-A környezeti feltételek függvényében 30-80 cm magasra nő.
VII-VIII-IX
Virágzás idején, július és szeptember között gyűjtik be az egész növényt virágaival együtt.
A verbénát több helyen, többek között németül, csehül vagy lengyelül, akárcsak nálunk, szokásosan csak "vasfűnek" nevezik. Az elnevezés eredete egy népi hiedelemhez kapcsolódik, amely szerint a vasfű védelmet nyújthat a vasfegyverrel szerzett sebesülésekkel szemben.
JELLEMZŐK: A vasfű fagytűrő, évelő, lágy szárú növény. Négyélű szára van, hajtásai szinte levéltelenek. Virágai aprók, a kétajkú párta lehet halványlila, vagy színe a törtfehér és a halvány rózsaszín között változhat. A virágok 10-25 cm hosszú vékony füzérvirágzatot alkotnak. Háziasított változatai sokszor egynyáriak, színes virágúak, de ezeket csupán dísznövényként termesztik, gyógyhatásuk nincs.
GONDOZÁS - A vasfű közvetlen napfény által megvilágított, sok szabad területet igényel. Vetés előtt a talajt komposzttal kell gazdagítani, de a túlzott mértékű, különösen nitrogénben gazdag trágyázás gyengébb virágzást eredményez. A talaj időnkénti fellazítása jót tesz a növénynek. Öntözni csak hosszabb aszályos időszakban szükséges. Ugyanakkor, főként balkonládában történő nevelés esetén, kerülni kell a pangó víz kialakulását. A növény fejlődését elősegíthetjük, ha a hajtásvégeket rendszeresen lecsipkedjük.
BEGYŰJTÉS, FELDOLGOZÁS - A növény föld feletti részét a virágokkal együtt július és szeptember között gyűjtik be. A vasfű szára rendkívül erős rostú, ezért késsel vagy ollóval kell lemetszeni. A begyűjtött vasfüvet csokorokba kötik, és jól szellőző, sötét helyen függesztik fel. A szárítást követően felaprítják, és jól záródó, sötét falú edényekbe töltik, hogy később tea, tinktúra vagy kenőcs készülhessen belőle.
FELHASZNÁLÁS
A vasfüvet elsősorban a népi gyógyászat alkalmazza, de egyes gyógyszertári készítmények összetevői között szintén megtaláljuk. Főként légúti megbetegedések, a szájüreg és a torok nyálkahártyájának panaszai, valamint kisebb sérülések kezelésére szolgál. Hossazbb betegséget követően a szervezet regenerálódásának elősegítésére is javasolják. Alkoholos kivonat formájában enyhíti az emésztési zavarokat. Figyelem: Terhes nők inkább ne alkalmazzák, mert a növény méhösszehúzódásokat okozhat.
ÉRDEMES TUDNIA vasfű vonzza a méheket, és táplálékul szolgál a lepkehernyók számára. A szárított vasfűvirág csokrok, gyógynövénykeverékek, virágfüzérek, függődíszek készítéséhez is felhasználható.
HOGYAN TERMESSZÜK?
A vasfű vetőmagja és palántája egyaránt beszerezhető a nagyobb kertészeti szaküzletekben. Vadon előforduló példányokat is kereshetünk, hogy a magjaikat begyűjtsük. Fénykedvelő növény lévén szépen fejlődik a gyógynövénye ágyások közepén, ahol nincs napfényért küzdő vetélytársa. A növény cserépben vagy balkonládában is sikeresen temeszthető.
VETÉS
- Január és március között előkészítünk egy virágfölddel töltött edényt vagy virágládát. A föld lehet nyirkos, de semmiképp ne legyen vizes. Rászórjuk a vetőmagokat.
- A magokra vékony réteg földet terítünk. Rendszeresen pótoljuk a vizet, amíg ki nem kelnek. A csírázás 18-20°C-os hőmérsékleten 20-30 napon belül bekövetkezik.
- Amikor a palánták elérik a 2-3 cm-es magasságot, kis cserepekbe telepítjük át őket, majd megritkítjuk. Fontos, hogy a növények között elegendő hely legyen.
- A fiatal növényeket május közepétől átültetjük kerti ágyásba vagy balkonládába. Májusban még egyszer végezhetünk magról vetést egyenesen a kerti földbe vagy a cserépbe.
SZAPORÍTÁS
Hagyjunk meg néhány tövet egészen a magérésig - a vasfű ősszel elhullatja a magjait. Ha a magokat begyűjtjük, télre tegyük száraz, hűvös helyre, majd tavasszal elvethetjük. Szaporíthatjuk tőosztással is, vagy késő nyáron hajtásdugványok segítségével.
