A neve alapján lehetne távol-keleti fűszer, indiai mese vagy akár fűszerkereskedők csodakeveréke is. A kardamom legrégibb fűszereink egyike. Mindemellett igen szép szobanövény is.

Gyógynövény, amelyet mindenki szeret

Szakácsok és mézeskalácssütők, a gyógyszer- és likőripar, parfüm, és tömjéngyártók és természetesen a hobbikertészek: ők mindannyian kedvelik ezt a lágyszárú magasba törő  növényt.

A kardamom, régies nevén kardamon, kardamomi vagy kardamomum egy fűszernövény.
A „Cardamomum” név talán a görög kardia = szív és amomum = fűszer szavakból származik. Nem tévesztendő össze a fekete kardamommal (Amomum subulatum).

Kalandos történet

A kardamom hosszú utat tett meg. A növényt Kalkuttából vitték el a Közel-Keletre, majd onnan a mediterrán országokon keresztül - ahol az ókori görögök és rómaiak is nagy becsben tartották - jutott el hozzánk.

A legjobb fajtát ma is Malabárból Elő-India délnyugati partvidékéről, szállítják és Srí Lankáról származik, de napjainkra már Délkelet-Ázsia számos trópusi éghajlatú vidékén és Guatemalában is nagyban termesztik. A Malabár-parton az ősidők óta fogyasztják (már a szanszkrit írások is említik). A friss Malabár-cardamom aromája, formája és papagájzöld színe különleges.

A meleg, párás klímát kedveli, de a talaj nem lehet vizenyős. Tápanyagigényes. Lakásban is nevelhető, vegetatív és generatív módon is szaporítható.



Megjelenése


Egészben (hüvelyestül) vagy a termésfaltól mentesen, egész vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, zsírolajat, keményítőt, cukrot tartalmaz.

Lágyszárú, évelő növény. 2–3 méter magasra megnövő szárai csak a leveleket hordozzák; a külön növő virágos szár 30–50 centiméter hosszú.

A hüvelye háromszögletű, 15–20 milliméteres, igen vékony falú. Celláiban 10–20, egyenként 3–4 milliméter vastag mag van. A termés fala semmiféle íz-, olaj- vagy illóanyagot nem tartalmaz; fűszerként a gyengén kámforillatú, édes, fűszeres ízű magvakat (Kardamomi fructus) használjuk. Ezek szaga gyengén kámforos, aromás. Többféle illóolaj (eukaliptol, kámfor, limonén stb.) mellett cukrot, 20–40% keményítőt és mintegy 10% egyéb olajat tartalmaznak.

A hüvely színe zöld, fehér vagy fekete lehet. A zöldet Indiában kedvelik, a fehéret Észak-Európában, a fekete pedig Afrikában népszerű. Ha egészben tárolják, jól záródó üvegben, akkor a fehér és a zöld hüvelyek a végtelenségig elállnak. A fekete kardamom nem ugyanennek a termésnek más érettségű vagy máshogyan kikészített változata, hanem másik fajhoz (Amomum subulatum) tartozó növény termése, amely a zöld illetve fehér kardamomot nem helyettesítheti.

FELHASZNÁLÁSA

Mézeskalácshoz, marcipánhoz, páclevekbe, likőrökhöz az egész magvakat használjuk, rizs, gyümölcssaláta, curry, kenyér, sütemények, kávé, csokoládé, salátaöntetek ízesítésére pedig a porát.

Ha tehetjük, egész hüvelyeket vásároljunk, mert a hámozott, esetleg őrölt termés sok íz- és illatanyagot veszít. A termést teljesen kifejlett állapotában, de még zölden (az érés előtt) szedik le, és úgy szárítják.

Klasszikus felhasználói:

• a Közép-Kelet országai (az arab világ),
• a Közel-Kelet,
• a skandináv országok,
• a svédek az almapudingjukba teszik,
• Norvégiában (darált) húsokat (hamburger, kolbász) ízesítenek vele.
• Oroszország egyes vidékei,
• Japán.
• arab országokban nem múlhat el nap egy Gahwa „kotyvasztása” nélkül: ez a kávé az arab vendégszeretet nélkülözhetetlen eleme.
• a világ többi részén főként curry-porok alkotóelemeként ismerjük.

A kozmetikai ipar is használ belőle valamennyit.

GYÓGYHATÁSA

Serkenti a szívizmok működését, javítja az emésztést (gyomorerősítő, szélhajtó). Köhögéscsillapító és tonizáló szer. Felfúvódás, rossz emésztés, fejfájás ellen is jó.


hu.wikipedia.com