2011. november 19. írta: TothTimcsi

Hársfa

kis levelű hársfavirág

Tilia parvifolia (cordata), grandifolia (plathyphyllos)

Kis- és nagylevelű hársfa, szádokfa.

Steinlinde, Winterlinde, Sommerlinde

Hatalmas 20-30 m-re is megnövő szép lombos fa. Neve is mutatja, hogy egyiknek kisebb, másiknak nagyobb a levele. Mindkét levél lapja egy formán zöld, a kis levelű hársnak a levélér zugaiban rozsdavörös, a nagy levelű hársnak főér zugaiban fehéres szőrzete van. Mindkét hársnak termése bordázott.
Mindkét fajtának virága mint tiliae flos képezi a drogot.

A kis- és nagy levelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként.
Egyes vidékeken hársfa bort is készítenek belőle.

Hatóanyaga: illóoalj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor viasz és sók.
Felhasználjuk virágját és a hársfaszén (carbo) porát.

Ott alkalmazzák, ahol a beteg nem könnyen izzasztható meg. Alkalmazzák hűlési esetekben (spanyolnátha), fájdalmas reumánál és köszvénynél. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokra adhat okot.
Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet ( 10 g 1/4 l vízhez).
Ezt a főzetet felhasználjuk katarrusos(hurutos) meghűlésnél, nátha, idült köhögés, tüdő elnyálkásodás, hörghurut és altesti bántalmaknál, amelyek a vesére vezethetők vissza.
Az említett esetekben a teát mindenkor ágyban és forrón kell inni.
Ugyanezt a teát jó eredménnyel használhatjuk sápadtság leküzdésére. Ha fenti teafőzethez mézet, vagy nyers cukrot teszünk, spanyolnátha ellen kipróbált házi szert kapunk. Itt jegyezzük meg, hogy a hársfavirág teát élvezeti célra mindig csak forrázzuk.

A hársfa illóolajának van meg a gyógyhatása, ezért csak friss, vagy 1 évnél nem idősebb virágot használjuk.
A fakérge rostjából kalapálással nyert mézgát daganatok és sebek gyógyítására szokták felhasználni.
A hársfa farészéből készül a hársfaszén, mely az előállítás következtében vasat tartalmaz.
A pompásan virágzó hársfavirág a méhek kedvenc virága. A puha, fehéres hársfa szívóssága folytán faszobrászatra, esztergályozásra, konyhalapok és asztaldeszkák készítésére alkalmas.

A hársfaháncsot derítésre, megszenesített fáját rajzolásra használják. A nemes vad, továbbá kecske, birka kedvenc takarmánya hársfalevél. A hársfalevél pora zsályalevél porával elkeverve, kitűnő fogport ad.

A hársfa a reánk maradt feljegyzések szerint a vágyakozás, gyöngédség, dal és szerelem jelképe volt. A lombos hársfák alatt tartották, de tartják még ma is egyes vidéken az ünnepi táncokat, ünnepélyeket, lakodalmakat. A hársfa nagy megtiszteltetésben részesül, amennyiben oltárképeket függesztenek rá és imazsámolyokat építenek hozzá. A szlávok nemzeti jellegének szimbóluma a hársfalevél.

A magyar gyógyszerkönyv a kis levelű hárs (Tilia cordata) és a nagy levelű, széleslevelű hárs (Tilia plathyphyllos) virágát írja elő, melynek a drogkereskedelemben kőhárs a közös neve.

Tekintve azt, hogy a kereskedelemben ezek a fajták az ezüsthárs virágával fertőzve is szoktak kikerülni a piacra, a gyűjtők és felhasználók érdekében áll, hogy a fontos felismerési módozatokat megtudják.

Ezüsthárs

Szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert a leváló apró szőrök allergiát okozhatnak. Rendkívül ízletes méze azonban túltesz a kis- és nagy levelű hárs mézénél, és fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki.

Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüsthársat sokfelé ültetik díszfának. Ennek megfelelően számos kertészeti változata létezik — az egyik legszebb hazai fajtáját a szelestei kastélyparkban talált, igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították el, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák.

1. A hivatalos fajok murva levele fonákán kopasz; az ezüst hársé (T. tomentosa) apró csillagszőröktől molyhos, amelyet, ha éles késsel megkaparunk, a kés élére szőrpamacsok gyűlnek. Kézi nagyítóval a különbség jól megfigyelhető.

2. Az ezüst hárs egész virágzata molyhos és durvább tapintatú mint a másik kettőé.

3. Különbség még az is, hogy az ezüsthársnak nem 5, hanem 10 sziromlevele van.

4. Az ezüsthársvirág szaga, íze nem olyan kellemes, mint a másik kettőé és a levél fonáka ezüstös fehéren molyhos. Legkorábban a nagy levelű, utána a kis levelű és legkésőbben az ezüsthárs virágzik.

A forgalomba kerülő úgynevezett bimbós hárs (nem bimbók, hanem termések) a követelményeknek nem felel meg.

Izzasztó-tea