A természetben rejlő minden erőt fel kell ismernünk és testi, lelki erőnk szolgálatába kell állítanunk.

Amikor a mezők virágainak illata átjárja és átitatja az egész tájat és sétánkat oly lélekemelővé teszi, már belélegzésükkel is más lesz közérzésünk, idegeink megnyugszanak. Nemcsak azért, mert ózondúsabb a levegő, nemcsak azért, mert a szemnek jólesik a tarka, vidító, környezetbeli kép, hanem azért is, mert a virágok szerteáramló illata a légzést mélyebbé és könnyebbé teszik. Gondolunk csak a fenyőerdő fűszeres, kellemes illatára, mely üdítően telíti a levegőt s a vérkeringésre, de az egész emberi szervezetre is közvetelenül jótékony hatású.

Az összes fenyőfajták (vörös-, boróka-, jegenyefenyő) kivonatait, rügyeit, ágacskáit megfőzzük és a száradékot öntjük a meleg fürdőhöz.

Ezeket a fürdőket elsősorban idegbántalmaknál az idegek megnyugtatására és erősítésére használjuk, úgy hogy a meleg fürdőket hetenként 2-3-szor adagoljuk.

Köszvény és krónikus reumánál, izület és izomfájdalmaknál, melyek reumás megbetegedésre engednek következtetni, kitűnő hatásokat lehet elérni meleg teljes-fenyőfürdővel.

Angolkóros, mirigybántalmas gyermekeknek szénapolyva fürdők mellett változatosságból fenyőfürdőket is adhatunk.

Csontgyulladásnál és más csont megbetegedésnél ugyancsak a meleg fenyőfürdőkkel támogatjuk a betegség javulását. Nemcsak egész, hanem részfürdőket is készíthetünk, amikor egyes tzestrésznek meleg fürösztését végezzük, lábak, lábujjak, kar, kézfej, stb. köszvényes, reumatikus fájdalmainál.

Tüdő és légzőszervek katarrusánál* (hurut) a különböző fenyőféléket összevagdaljuk, elszercskázzujk és főzés közben vagy mindaddig, míg gőzölög fölébe hajtjuk fejünket, vagy egy tölcsér segítségével felfogjuk a gőzöket és belélegezzük.

Természetesen esetleg nélkülözhetetlen egyéb gyógytényező: kvarc, napfény, levegő, rövidhullám stb.

Általában ott és úgy használjuk, mint a szénapolyvát. A zabszalma jóhatású, biokémiailag ható sókat tartalmaz (kálisókat, kovasavat, sósavat, foszforsavas és kénsavas sókat)

A főzési arány: 1 kg zabszalma 5 l vízre.

A zsurlót (békarokka, csikófark, cingrát, farkfű, kannamosófű, tálmosófű, zsonja, stb.) mindenki ismeri, falun még ma is ezzel súrolják és dörzsölik, mintázzák ki a fémedényeket, magas (17% kovasav) szilikát-tartalma folytán. Ezenkívül tartalmaz kénsavas sókat, mészsót, a konitsavat és növényi keserűt. A természetgyógyászok régen használják belsőleg és külsőleg is.

Teljes fürdőt vesebajnál, vagy csak zsurlóval, vagy szénapolyvával, fenyőfélékkel keverve készítik.

Vizelés nehézségnél, hólyag, vese, epekő és homok bajoknál és ezeknél fellépő görcsöknél hatásos ülőfürdőt készíthetünk belőle 10-15 perces időtartalommal 35-40 fokos C meleg mellett.

Köszvényes csomókat, és duzzadmányokat a lábon, kézen meleg zsurlófürdővel gyógyíthatunk.

Gyomor bántalmaknál akut és krónikus hólyagbajnál, vesemedence és hógycsőgyulladásnál, epegörcsnél forró borogatással megnyugtató eredményt lehet elérni.

Lábduzzanatokra, gyulladásos tyókszemre, hallási zavaroknál és fülbajnál, csontbajoknál eredményt láttunk zsurló melegkötésekkel, amint hogy scrofulosisos daganatra is lehet használni.

Ezeket a borogatásokat, kötéseket 2-3 óránként újítjuk meg. Ott, ahol látszólagos rosszabbodás állna elő azáltal, hogy savas mivoltánál fogva túl erős a hatása a teafőzetnek, illetve a borogatásnak, ott elégedjünk meg - különösen nyitott sebeknél - azzal, hogy meleg főzettel mossuk a sebeket.

Az orr-, torok-, gége-, szájbajoknál, fülkimosásra, fogdaganat és foghús betegségeknél, úgyszintén torok és garat gyulladásnál a belőle készült főzet vagy forrázat igen jótékony hatású.

A fent felsorolt betegségeknél magát a zsurló füvet használjuk, vannak azonban esetek, amikor fokozzuk a hatást más füvek hozzákeverésével, pl. hólyagkatarrusnál, amikor petrezselymet, csipkebogyót és medveszőlő levlet keverünk hozzá és így készítjük szabály szerint a teákat. (A keverékből egy evőkanálnyit 1/4 l vízre.)

Igen sok értékes gyógyhatású teakeveréknek elengedhetetlen alkotó része. Hatóanyagát az egyetemes orvosi tudomány is felismerte, sőt legújabban tüdőbajnál injekció alakjában is adagolják.

Bármennyire lenézett növény is a zsurló, bármennyire irtják a mezőgazdák, mint fel nem használható gazt - mert az állatállomány nem eszi - egyike a legértékesebb gyógynövényeinknek.

Sokoldalú felhasználása miatt mesterségesen is termelik. Mint háziszer sehol sem hiányozhat. Virágzatának értéke a növényt hazai gyógynövényeink Kohinoorjává teszi. Itt csak külső felhasználását említem. (L. orvosi székfű)

Kamillás egész fürdőt készítünk kiütéstől megviselt és scrofulotikus gyermekeknek. Egy egész gyermekfürdőre 1/4-1/2 kg teát forró vízzel leforrázunk és 10 percnyi állás után a megszűrt teát az elkészített melegfürdőhöz hozzáadjuk.

Ha a csecsemőket szél- és bélgörcsök zavarják és emiatt nyűgösek, úgy a naponta alkalmazott fürdőhöz kamilla forrázatot tegyünk. A kamillafürdő mindenképpen pótolja a szénypolyva-, zabszalma- és fenyőfürdőket.

Elhanyagolt sebeknél fájdalom csillapító és sebet tisztító.

Igen jótékonyan hatnak a fagyos daganatra és fagyos testrészre alkalmazott kamillafürdők. gyulladásra, gennyesedő daganatra (furunkulus) gyors és biztos érlelő hatású a kamillakötés. (Lásd: szénapolyva-kötés.)

Kötőszövet-hártya gyulladásnál kamillateából készült borogatásokat és mosásokat végzünk, amikor az ólómecetes borogatásokkal nem érünk célt.

Aranyérre kamilla-kötést helyezzünk és lemossunk, főleg székelés után. Fülfájdalmaknál kamilla-zacskókat melegen alkalmazunk, amilyen melegen csak elbírja a beteg és úgy rakjuk fel, mint a szénapolyva kötéseket.

Ha hirtelen kis zsákot nem tudunk készíteni, úgy a sűrű lenvászon ruhán átszűrt teamaradékot összegöngyölve, melegen felkötjük a fülre.

Felfúvódásnál, kólikánál, bél- és hasfájdalmaknál a meleg kamilla-kötés elsőrendű hatású.

A kamilla gőze fülfájdalom, gennyesedő középfülgyulladás, orr katarrus eseteiben jó eredményű. Használhatjuk a kamilla gőzöket hólyag katarrusnál* is.