Szénapolyvafürdők hatásáról
Amikor a gazda az aszú-szénát a pajtába behordta, annak alján hulladék képződik. Ez a hulladék a széna virágjából és polyvájából áll. Felhasználása elsősorban a meleg fürdőhöz való hozzátétellel (szűrve vagy az egész főzettel) történik; de igen előnyösen alkalmazható göngyölésre, gőzölésre, borogatásra, kötésre. Két gyógytényező az, mellyel ez esetben számolhatunk, egyrészt a szénapolyvában (fülkeverék) rejlő gyógyítóanyagokkal, másrészt az általuk kifejtett meleg hatásával. ezzel a kezeléssel az anyagcserét, vérkeringést és a szervek fokozottabb életműködését eredményezzük és a meleg felhalmozásával erőt és támogatást nyújtunk a beteg szervezetnek. Éppen ezért azt is mondhatjuk, hogy szénapolyvával való gyógyító eljárás az életműködést fokozza.
A kórt okozó salakos anyag lerakódása többnyire gyulladást szokott okozni és néha izzadmányt is képez. Ha valamiképpen akadályozva van a kiválasztás, idültté válik.
Az ilyen gyulladás, izzadmány eloszlatására kiválóan bevált a szénapolyva. Minél gyorsabban szívódik fel a kórt okozó anyag, annál gyorsabban jelentkezik a gyulladás, melyet a szénapolyva-kötéssel el tudunk oszlatni. Csodálatos eredményt érünk el tüdőgyulladás, tüdő-elnyálkásodás, tüdőhurut, mellhártyagyulladás, petefészek- és anyaméhgyulladás, köszvény, reuma, de más hasonló esetben is, különösen hólyag és vesebántalmaknál.
A szénapolyva borogatás azon a helyen, amelyre alkalmazzuk, aktív vérbőséget idéz idéz elő (híperaemia). A vérbőség folytán a környező szervekben és a beteg testrészen fokozódik az életműködés és a meleg hatására beáll a gyógyulás. Tudjuk, hogy a meleg a gyógyulási folyamat serkentésére elsőrendű tényező.
Heveny (akut) gyulladásnál meleg szénapolyva borogatást vagy meleg pakolást alkalmazunk. A fájdalmat a meleg borogatás, a gyulladás természetétől függően különbözőképpen befolyásolja. Amikor még nem gennyesedett el a gyulladás. a meleg borogatás a fájdalmat lecsökkenti, néha meg is szünteti. A gennyes gyulladásoknál a fájdalmak különösen erősen fokozódnak. Tapasztalati tény, hogy meleg, különösen szénapolyvás borogatásra vagy göngyölésre, esetleg növényfürdő után pl. reumánál, a beteg nehezen mozgatható testrészei fájdalom nélkül mozognak. Gennyes esetekben viszont ezek a fájdalmak szinte kibírhatatlanok. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az orvos diagnosztikai szempontból ezt a körülményt elsőrendűen kihasználhatja. Sok műtét válik ezzel feleslegessé. Ha ez a megállapítás 100 %-ban talán nem is áll meg, az orvos és beteg részére kiindulásnak számításba jöhet.
Ugyancsak ajánlják a szénapolyva-borogatást a gyomor- és bélműködés zavarainál, a női tisztulás kényelmetlenségeinél, rendellenes vérkeringés, vértorlódás eseteiben, amikor igen jó eredményt érünk el vele.
A természet ébredését, a növényi élet megindulását, a tavaszi meleg váltja ki, mert meleg nélkül nincsen élet. Éppen így a meleg felhasználása hozza meg a gyógyulást is. A hideg vizet is csak azért használjuk, mert belső meleget fejleszt. Ha azonban a hideg víz hatására nem fejlődik meleg- meghűlünk, megfázunk.
A kórt okozó anyagokat ki kell küszöbölni a szervezetből. A gyógyulási folyamatot fokozni és siettetni kell minden gyógyító kezeléssel. Ebből a szempontból közömbös, hogy melyik testrész, a tüdő, mellhártya, gyomor vagy belek, az alsótest, hólyag, vese, vagy ízületek betegednek-e meg, vagy bőrkiütés, daganat-e az, amit gyógykezelni kell.
A gyakorlat és tapasztalat azt igazolta, hogy a szénapolyva,ez az egészen kiváló házi-szer sokoldalú felhasználhatóságánál fogva kitűnő gyógytényezőnek bizonyult.
A belső meleg képződés hiánya, sok gyógyíthatatlannak látszó betegség okozója. A szervezetnek mesterséges meleggel való telítését meleg szénapolyva segítségével érjük el.
Ezzel behatóan a tudományos kutatás még nem foglalkozott, úgy, hogy tulajdonképpen csak a gyakorlat igazolta, hogy a vérszegények, idegesek és azoknál, akik hirtelen fogytak le, valamint a sápadtság bizonyos eseteiben, feltűnő gyógyeredmény lehet elérni.
Ezen betegségek gyógyításánál az az eljárás, hogy lábra, csípőre, combokra, felsőtestre meleg szénapolyva főzetbe mártott lepedőt helyezünk és takaróba göngyöljük a beteget, 10-15 perc után megitatjuk gyorsan forró kamilla-, hársfa-, vagy bodzateával, mely után kiadós izzadás fog bekövetkezni. Az ilyen gyöngyölésben egy óra hosszat is lehet maradni. (Gyengébb egyének, gyerekek, vagy öregek negyed vagy fél óra hosszat maradjanak a göngyölésben) A kipakolás után állott vizes lemosást kell adni.
A szénapolyva borogatás, göngyölés egyszerű és teljesen ártalmatlan és rendszerint azt is megizzasztja, akinek az a meggyőződése, hogy őt nem izzasztja meg semmilyen szer.
Az általános megizzasztásra jó szer még - amellett, hogy a legtöbb betegségnél jótékonyan hat - a szénapolyva fürdő. Már a régi, kiváló természetgyógyászok igen kedvelt gyógyítószere volt; amennyiben alaposan és veszélytelenül váltja ki a hatásos izzadást. A gőzkamra, gőzfürdő szívbajos, asztmatikus, vesebajos, ideges embereknél veszélyes lehet. A szénapolyva fürdő gyermekeknél is alkalmazható.
A test általános kiizzadása jótékonyan befolyásolja a betegség kedvező lefolyását. Sok betegséget csak úgy lehet leküzdeni, hogy felfokozzuk a belső izgalmat; ilyen izgalom kiváltás a mesterségesen előidézett izzasztás.
Régi és közismert házi-szer izzasztásra a hársfa- és bodzatea is.
Az elmondottakból leszűrődhetik az a megállapítás, hogy szénapolyvával igen értékes gyógyeredményeket lehet elérni, sok esetben még akkor is, amikor a vegyi gyógyszerekkel meddő minden kísérletezés.
Hogyan készítsük el a szénapolyva fürdőt?
Gyermekeknél 30-35 fok. Időtartama 20-30 perc, esetleg kevesebb.
Az elkészített főzetet hozzáöntjük a meleg fürdőhöz.
