A csikorgófű (csikorka) forrázatát a régi füveskönyvek vese, hólyag-, reumás és ízületi bántalmakra ajánlották. A középkori értelmezés szerint a csikorgófá a rontás, a kárhozat jelképe, mert mocsaras termúhelyét a gonosz szellemek lakóhelyének tartották. Mivel erősen mérgező lehet, gyűjteni, főzetnek használni kockázatos.

Jellemzők: Az útifűfélék családjába tartozik, évelő növény, vékony kúszógyökerekkel. Négyszögletes szára elérheti a 40 cm-es magasságot, ehhez csatlakoznak a hosszú nyelű levelek. A növény valamennyi részének égető, csípős, rendkívül keserű az íze - emberre és állatra egyaránt mérgező.

Előfordulás - A csikorgófű álló vagy lassan folyó vizek partján, árkok mentén, nedves réteken és mocsarakban nő. Megtalálható Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban. Magyarországon a Gratiola nemzetség egyetlen hazai képviselője.

Gyógyászati alapanyag - A legtöbb hatóanyagot a növény föld feletti része tartalmazza, melyet virágzáskor szokás begyűjteni.

A növény illóolajat, cseranyagokat és flavonoidokat tartalmaz. A csikorgófű kivonata a mérgező glikozidok révén hat, amelyek- akárcsak a gyűszűvirág esetében - befolyásolják a szívműködést. A szívglikozidok a dózistól függően növelik a szív összehúzódási erejét, ami szívelégtelenség esetén jelentősen csökken. Élénkítik az agyműködést, nagyobb mennyiségben azonban központi bénulást okoznak.

Javallatok - A csikorgófüvet manapság igen ritkán használják. Régebben hashajtóként, máj- és epepanaszokra, bélférgek ellen alkalmazták és isizász kezelésre, de mindig orvosi felügelet mellett. A népi gyógyászat krónikus bőrbetegségeket és aranyeret kezelt vele. Mivel a növény méhgörcsöt okoz, magzatelhajtó (abortív) szerként is igénybe vették. A homeopátiás szerek sokszorosan hígított csikorgófű kivonatot tartalmaznak. Leginkább gyomor-, bél- és májpanaszok ellen alkalmazzák.

Figyelem! A csikorgófű mérgező, nem szabad felügyelet nélkül felhasználni. Adagolása és alkalmazása csak orvos ellenőrzése mellett  lehetséges. Nagyobb mennyiségű növény (vagy kivonat) fogyasztása erős hasmenést, véres székletet, émelygést, hányást, gyomor- és bélgörcsöt, vesekárosodást, szív- és légzőszervi panaszokat okoz. A növény erősen ingerli a bőrt és a nyálkahártyát. Fogyasztása után gyakori tünet a túlzott idegi élénkség, a gondolatok cikázása, a nyugtalanság. A mérgezés első tüneteinek jelentkezésekor azonnal meg kell hánytatni a beteget, és orvoshoz kell vinni.

Homeopátiás szer - A Gratiola officinalis homeopátiás szer, melyet a virágzó csikorgófű friss leveléből nyernek. A növényből készült homeopátiás szerek is receptkötelesek.

A csikorgófű erős méhgörcsöket okoz, ami nem kívánatos vérzéshez vezethet. ezért terhesség idején alkalmazva növeli a koraszülés kockázatát.