A közönséges boglárka 10-30 cm magas, évelő növény, levelei fényes zöldek, szíves kerekded alakúak, ép, csipkés, szélűek, levélnyele hosszú. Szára üreges. Virágai aranysárgák, virágzásuk március-áprilisra esik. A gyökere gumósan vastagodott, koloncos. Termése kaszat termés.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A gyökereket és a leveleket hasznosítják. Tavasszal, még a virágzás előtt gyűjtik, azután árnyékban szárítják. A gyökeret és a leveleket gyógykészítmények előállítására használják, elsősorban kenőcsöket, bedörzsölőszereket és végbélkúpot készítenek belőle.
HATÓANYAGA
A boglárka érszűkítő hatású szaponinokban gazdag. Fő szaponinja az anemonin, amelynek izgató hatása is van. A növény levelei illóolajat, cseranyagokat és C-vitamint tartalmaznak.
A közönséges boglárka vagy salátaboglárka onnan kapta a nevét, hogy régen a fiatal növény leveleiből salátát készítettek. Az aranyérre való jótékony hatását régóta ismerik. Néhol amulettként viselik, hogy elkerüljék a bajokat.
GYÓGYHATÁSA
A gyökerek fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és vízhajtó tulajdonsága a szaponinoknak köszönhető.
A gyökereket kizárólag külsőleg szabad felhasználni az aranyér kezelésére.
FIGYELMEZTETÉS!
Napjainkban a közönséges boglárkát mint enyhén mérgező növényt ismerik. Számos boglárkaféléhez hasonlóan irritáló hatású. Virágzás után bőrpírt okozó anyagok halmozódnak fel benne, amelyek átmeneti vérbőséget idéznek elő a bőrben, és akár egyetlen érintésre hólyagosodást eredményezhetnek.
ALKALMAZÁSA
KÜLSŐLEG
Aranyér
Kenőcsök, bedörzsölő szerek vagy végbélkúpok (10%-os kivonatból): naponta 2 alkalommal.
