A kender hihetetlenül sokoldalú növény, amely maximálisan megérdemli elfogulatlan figyelmünket. A kender osztályozása nem olyan egyszerű, mint a többi növényé, ráadásul a szakemberek véleménye sem egységes, mivel némely források állítása szerint három különböző kenderfaj létezik (a hasznos, az indiai, valamint a vadkender), míg más források szerint csupán egy kenderfaj él a Földön, méghozzá a hasznos kender és ennek van két alfaja. Bármi legyen is az igazság, egy dolog biztos: az ember ősidők óta termeszti a kendert, és ezt több neolitkori régészeti emlék is bizonyítja.

Nincs a Földön még egy olyan növény, amely olyan régóta "hű társa" volna az embernek, mint a kender. Minden fejlett ókori kultúrában hasznosították: haszon-, gyógy- és kábító növényként. Az indiai védákban erős afrodiziákumként emlegetik, az ókori egyiptomiak gyógyító erejű és mágikus növényként tisztelték, az ókori kínaiak pedig nemcsak kötélkészítésre, hanem az időutazás egyik eszközeként is használták. Az emberiség állítólag már több mint 9 ezer éve termeszti ezt a növényt.

Földünkön valóban kevés olyan gyógynövény él, amely annyira sokoldalú, egyszersmind igénytelen volna, mint a kender. Az ember textilnövényként ősidők óta termeszti, szárából rothadásálló, feszes köteleket és szövetet készít. Leveleiből és virágaiból teát főz, süteményeket süt, bódító elixíreket, gyógyító tinktúrákat és sebgyógyító kenőcsöket kever. Ugyanakkor jelentős étrend-kiegészítő is, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat. A kendernek négy típusa, vagyis földrajzi-, ökológiai alakköre alakult ki: az északi kender, közép-orosz kender, déli vagy mediterrán kender és az ázsiai kender. 

A hazánkban termesztett tiszta fajták a déli kender alakköréhez tartoznak.

A házi kender értékes egyéves, kétlaki, lágy szárú rostnövény. Oldalra ágazó orsógyökere 2-2,5 m-re is lehatol. Vastag, üreges szára erősen bordázott; 2,5-4 m magasra is felnő. Tenyeresen összetett levélkéin az apró mirigyszőrök illata jellegzetes.  

A nő- (v. magvas) kender durvább jellegű, mint a hím-kender A hím- (v. virágos) kender vékonyabb szárú, ritkább lombozatú. Gyorsan túlnövi a nő-kendert; előbb is virágzik. Bőven termel virágport, amely a szél segítségével a nő-kender levélhónaljában levő virágokat termékenyíti meg. Az egymagvú makktermés szinte zöldesszürke; jó minőségű olaját többféleképpen hasznosítják.  

Tea: A kereskedelemben kapható különböző ízesítésű kenderteák.

Magja: Sok közösség termesztette a kendert magjáért és többnyire a zabkásához nagyban hasonló módon fogyasztották. A kendernek a szójához hasonlóan magas a fehérje tartalma, míg az íze a dióhoz hasonló.

Hidegen sajtolt magolaj: Étrend-kiegészítőként naponta 1 mokkáskanálnyi (2 ml) fogyasztása javasolt.

Külsőleg gyulladt és krónikus bőrbetegségek kezelésére alkalmazzuk, az adott bőrfelületre kenve.

Este alkalmazva segít az elalvásban (de nem narkotikus hatású).

Nyugtató hatása révén a depresszió és a migrén kiegészítő kezelésében alkalmazható, akár hosszabb távon is. Az idegrendszerre szedett gyógyszerekkel, altatókkal együtt szedhető, azokkal nem lép kölcsönhatásba.

Drog- és alkoholelvonás kellemetlen mellékhatásainak csökkentésére az orvosi szakirodalom is ajánlja.

Az Omega-3, Omega-6 zsírsavak javítják a szív egészségesebb működését.

Bizonyított, hogy az Omega-3 zsírsavban gazdag étkezés elősegíti a megfelelő koleszterinszint fenntartását.

A többszörösen telítetlen zsírsavaknak alapvető szerepük van az agy megfelelő működésében, az anyagcsere folyamatokban, továbbá segítenek fenntartani a bőr és a haj egészségét.

Hatásos ízületi gyulladás, gyulladással járó rendellenességek, fekélyek gyógyítására.

A kendermag olaj a gyomor falát egy vékony réteggel vonja be, így az üres gyomorban termelődő gyomorsav nem irritálja a gyomor nyálkahártyáját, ezáltal az éhségérzet csökken.

Emeli a szervezet energia- és az anyagcsere szintjét.

Sportolás után segít a megterhelt izmok regenerálódásában.

Külsőleg alkalmazva az egyik leghatásosabb növény a száraz bőr kezelésére.

A néphagyomány szerint a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanilyen célból hosszú laskát kell főzni.

A palóc lányok a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.

Rostjaiból készítenek vitorlát, kötelet, papírt, kompozit deszkagyártás, műanyaggyártás.
A kendernek lényegesen durvább rostja van, mint a lennek, ezért felhasználása is sokoldalúbb. Finomabb rostjából vásznat, a durvábból zsineget, kötelet, zsákot, ponyvát, tömlőt, készítenek.

A házi kender magja

 A házi kender gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!