Van olyan élelmiszer, ami ötvözi magában mindazt a jó tulajdonságot, amit elvárhatunk egy alapanyagtól: a krumpli, vagyis a hivatalos, étlapokon szereplő nevén a burgonya egyszerre sokoldalú, tápanyagokban gazdag, olcsó és finom.

A burgonyát (Solanum tuberosum) jobbára krumpliként, pórias nevén emlegetjük, bár azért nem lepődünk meg azon sem, ha egy-egy étlapon "tepsis burgonya" néven ajánlják a kedvenc paprikás krumplinkat. 

A többi neve: földialma, kolompér, kolompír, pityóka viszont már tényleg csak egy-egy tájegység nyelvében létezik. 

A burgonya Dél-Amerikából, az Andokból származik, az amerikai őslakosság már több ezer éve termeszti. Európába kerülve az 1500-as években eleinte egzotikus dísznövényként termesztették, sőt némi félelem is övezte, mivel a mérgező bogyótermése többször rosszullétet okozott. Sokáig nem ismerték fel ugyanis, hogy a burgonyának nem a valódi termése, hanem a gyökérgumója hasznosítható. 

Több tucatnyi fajtája közül legismertebb a Desiree, a rózsa és a Gülbaba, illetve az Ella fajta - a különbség nem annyira a tápértékükben, inkább az ízükben és az állagukban van: például, hogy szétesnek-e a főzés során. 

Salátának és sütéshez inkább a rózsaszínű, püréhez, gombóchoz, pogácsának viszont a sárga fajták alkalmasabbak. Egyre kedveltebb Magyarországon is a Bahamákról származó batáta, vagyis az édesburgonya is, amelynek neve megtévesztő: valójában nem rokona a burgonyának.

Forrás: VarróAladárBéla:Gyógynövénynek, gyógyhatásai

A burgonya az emberiség egyik legalapvetőbb tápláléka, szinte minden országban termesztik. Mivel a soványabb termőtalajokon is megterem, sok nehéz sorsú vidéket mentett már meg az éhezéstől az elmúlt évszázadok során. Nemcsak tápanyagokban, hanem vitaminokban, ásványi elemekben is gazdag, számtalan módon elkészíthető, és mindezen előnyök mellett az egyik legolcsóbb élelmiszerünk.

Többek között káliumot, fehérjét, vasat, magnéziumot, sok C- valamint B-vitamint tartalmaz, ezen kívül van benne folsav, foszfor, réz, mangán és cink is. A sárgás színű fajtákban több antioxidáns hatású béta-karotin és E-vitamin is található. Nagy a tápértéke: tíz deka újburgonyában 85, a téli krumpliban 92 kalória energiaérték van, a szénhidrátértéke 18,4 illetve 20 gramm. Emésztést segítő ballasztanyagokat is bőségesen tartalmaz: tízdekánként 3 gramm rost található benne.

A krumpli felhasználhatósága rendkívül változatos: fogyasztjuk sütve, főve, párolva, sósan, fűszeresen, készülhet belőle leves, saláta, köret, tészta és sokfajta egytálétel is. Általában a fogyókúrázókat óva intik tőle, pedig ez tévedés: főzve, párolva nyugodtan eheti a diétázó is, csak a zsírban, olajban sütötteket kell kerülniük. Ugyanis egy közepes adag (10 deka) sült "szalmakrumpli" 305 kalóriát és 21 gramm zsírt tartalmaz! A burgonya elkészítése során érdemes figyelni arra, hogy a héj alatti rész a leggazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, így legszerencsésebb jól megmosva, a héjában megfőzni, sütni, de ha ez nem lehetséges, akkor a lehető legvékonyabban hámozzuk. Az egészen friss újkrumpli héját elég kaparással eltávolítani. A tárolása fény és fagymentes helyen történjék, legjobb pincehőmérsékleten, mert nyolc Celsius fok alatt a benne lévő keményítő lebomlik, és édeskés ízű lesz. Ha pedig túl meleg helyen tárolják, összeapad, illetve kicsírázik, csak korlátozottan fogyasztható. Előfordul, hogy a krumpli a mezőgazdasági munkák során kibukkan a földből, "fényt kap": ilyenkor zöldes elszíneződés jelzi, hogy a szolanin nevű méreganyag termelődött benne. Az ilyen zöld foltokat kivágva a gumó többi része nyugodtan elfogyasztható.

Az újburgonya kétszer annyi, 20 mg C vitamint tartalmaz, mint a téli. Jótékony hatású élelmiszer a jelentős káliumtartalma miatt is: fogyasztása szabályozza a szervezet vízháztartását, ödémára hajlamos, magas vérnyomásos, vesebajos betegeknek különösen ajánlható. 

A burgonya főzővizét ne öntsék ki: nagyon egészséges, hiszen sok ásványi anyagot tartalmaz. 

Egy kis pirított hagymával, paprikával gyors "levelevest" lehet készíteni belőle, vagy főzelékekhez is felhasználható. 

Kifejezetten gyógyító céllal is ajánlják a burgonya főzővizét, ha hirtelen sok folyadékot veszít valaki, (például hasmenés vagy hányás következtében), az elvesztett kálium, nátrium és víz pótlására.

A reszelt krumplit pakolásként is felhasználhatjuk a vízhiányos bőr kezelésére.

Magyarországra Németországból 1654-ben protestáns diákok hozták be, és mivel ekkoriban még igen rossz híre volt, Wesselényi Ferenc nádor személyesen vizsgálta ki a mérgezőnek vélt gumók terjesztésének ügyét. 

A történelmi anekdota szerint sütve meg is kóstolta, és annyira ízlett neki, hogy a királynak beterjesztette javaslatát a termesztetésére. Mégis, csak később, a XVIII. században vált ismertebbé, népszerűbbé. II. József uralkodása idején kezdték termeszteni és az 1815-ben bekövetkezett éhínség alatt terjedt el szélesebb körben, legelőször a Felvidéken.

A magyar "krumpli" szó a német "Grumper", "Gruntpirn", "Krumpir" szavakból ered, ami földi körtét (Grundbirne) jelent.

Forrás: hazipatika.com